A v�laszt term�szet�kben kell keresni: a melegs�g, nyitotts�g, �nzetlens�g minden emberi betegs�get enyh�t.
Amerik�ban sz�mos hajl�ktalanoknak vagy �rva gyermeknek fenntartott int�zetben, illetve pszichi�triai k�rh�zakban egyre-m�sra t�nnek fel a kuty�k, macsk�k, tengerimalacok, h�rcs�g�k, papag�jok stb.

Az orvosok szerint a fent eml�tett int�zm�nyekkel az a gond, hogy ezeken a helyeken az emberek elszigetelodnek. Sokan m�r felel�ss�g�rzet�ket is elvesztett�k. �gy a kedvenc - akire vigy�zni kell, de simogatni �s k�nyeztetni is lehet - ide�lis az ilyen szem�lyek sz�m�ra. A kuty�k p�ld�ul �nzetlen�l tudnak szeretni. Kis figyelmet k�rnek cser�be, de mikor azt megkapt�k, akkor nagyon h�l�sak tudnak lenni.

Az orvosok nagy r�sze az�rt k�tked�ssel fogadja ezt az �j gy�gym�dot. Sokan azt tartj�k, az �llatok csup�n megt�rik a mag�ba z�rk�zott ember hallgat�s�t, �s �gy azok elkezdenek kommunik�lni a k�lvil�ggal. Val�ban, sok esetben az �llat jelenl�te seg�t, de nem oldja meg a probl�m�t.

Tanulm�nyok azt mutatj�k, hogy egy h�zi�llat fizikailag is kedvez�en befoly�solhatja gazd�j�t. A kuty�s, macsk�s emberek v�rnyom�sa �ltal�ban alacsonyabb. A sz�rm�kok simogat�sa nemcsak az �llatot, de a gazd�t is megnyugtatja, a v�rnyom�s pedig cs�kken. A sz�v�t�ltet�sen �tesett betegek t�l�l�si es�lyei h�romszor megn�nek, ha otthon egy h�zi kedvenc v�rja �ket.

Az mag�nyos emberek �let�ben is �rt t�ltenek be a kedvencek. Az id�sek gyakran hasznavehetetlennek, feleslegesnek �rzik magukat. Ez az �rz�s sokszor depresszi�ba torkoll. A gondoskod�st ig�nyl� j�sz�g bet�lti az �rt, �s vid�mabb� teszi az id�sek �let�t.